Kolozsvár 2015
2017. október 20. péntekVendel
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kisebbségpolitikát ne a múlt téves beidegződései határozzák meg

utolsó frissítés: 2015. november 23. 11:32

Az ifjúsági munkanélküliséget nem lehet szlogenekkel megállítani - erről is beszéltek a kolozsvári V4+ konferencián.


A II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia szombati programja a regionális ifjúsági szervezetek képviselőinek vitájával indult. A tematizált beszélgetés olyan, a régiót érintő kérdésekről zajlott, mint az együttműködés, az aktuális politikai problémák, a bevándorlók, és a határaink védelmének kérdése, valamint ezeknek a megoldására nyújtott javaslatok.

A vitán Łukasz Borkowski, a Mlodzi Democraci alelnöke, külügyi államtitkár, Faragó Csaba, YEPP-alelnök és Žan Mahnič parlamenti képviselő, a Slovenska Demokratska Mladina elnöke vett részt. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy Európának meg kell védenie a határait, mert a schengeni-övezetet csak így lehet életben tartani. Közös fellépésre van szükség ahhoz, hogy az integrációt, amit hosszú éveken át építettünk megtarthassuk. Továbbá mindannyian hangsúlyozták a közös munkának, az együttműködésnek a fontosságát.



A délelőtt második előadásán Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke gratulált a Fidelitasnak és a MIÉRT-nek a sikeres szervezéshez. Majd az RMDSZ politikájának főbb irányvonalait ismertette a résztvevőkkel – kiemelte, az RMDSZ arra törekszik, hogy minden egyes romániai magyart képviseljen. „Három fő célunk van: Romániában élni, magyarként élni és jobban élni”. Az autonómia-kérdésről elmondta: a párbeszéden van a hangsúly, előbb a román társadalom szintjén kell eredményeket elérni, ha ez sikerül, akkor a politikumot is meg tudjuk győzni – fontos kiemelni, hogy Európában már sikeresen működő modelleket akarunk alkalmazni.



Az előadás végén azt kérte a fiataloktól: törekedjenek arra, hogy a kisebbségpolitikai nézeteiket ne a múlt téves beidegződései határozzák meg.

„Az ifjúsági munkanélküliséget nem lehet szlogenekkel megállítani, ezt csak munkahelyteremtéssel lehet megszüntetni” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő a délelőtti program utolsó beszélgetésén. A konferencián elfogadott nyilatkozatról elmondta: azért vette át, mert nagyon fontosnak tartja a dokumentumban megfogalmazott kihívásokat.



Továbbá kihangsúlyozta, hogy a jövő az Európai Unió égisze alatt teljesedhet ki, hiszen az unió a szükséges egyensúlyokat megtartva kiegészíti a tagjait. Moderátori kérdésre válaszolva kiemelte a helyi szintű politikának a fontosságát: „a helyi szinteken lehet hatékonyan megszólítani a közösségeket, éppen ezért erre különös hangsúlyt kell fektetni”.

Egy helyzetével elégedett kisebbségi közösség, amely megfelelő jogokkal rendelkezik, az országnak csak a javára válhat – hangsúlyozta Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Az Állam és nemzet Közép-Kelet-Európában; Kisebbségi kérdés – a “híd szerep” címmel meghirdetett panelbeszélgetés részeként Sógor Csaba és Csáky Pál európai parlamenti képviselők arra keresték a választ, hogy miért jó a többségi társadalomnak, ha a kisebbségi közösségeknek minél több jogot biztosítanak? A képviselők egyetértettek abban, hogy a többségi nemzetnek az tud előnyére válni, ha egy olyan kisebbségi közösséggel él együtt, amely elégedett az identitásához kötődő jogi lehetőségeivel.

Sógor Csaba. Fotó: Bethlendi Tamás


"Kiemelten fontos, hogy a többségi és a kisebbségi közösségek tiszteljék egymást egy társadalomban. Emberjogi, kisebbségjogi, biztonságpolitikai és gazdasági előnye is van annak, hogyha ezek a közösségek képesek békésen élni egymás mellett" – mondta Sógor Csaba. Az RMDSZ-es politikus kitért arra is, hogy Európa őshonos nemzeti kisebbségei törvénytiszteletből, lojalitásból mindig is példát mutattak a többségnek, az Unió keleti felében pedig a regionális együttműködés, gazdasági fejlődés motorjai lehetnek többnyelvűségükből, fokozott Európa iránti tiszteletükből, és a más kisebbségek iránti érzékenységükből kifolyólag.

A visegrádi országok biztonságpolitikai kihívásairól értekezett a migrációs válság tükrében Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke vitapartnereivel, Takács Csabával, Magyarország európai ügyi államtitkárával és Szenkovics Dezsővel, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusával szombat délután. A panelbeszélgetésen saját brüsszeli tapasztalatából érzékeltette a történelem szemünk előtt zajló változásait, a terrorfenyegetettséget, a migránsválságot, az iszlamista radikalizálódást, illetve a mindezt hatékonyan kezelni hivatott nyugat-európai országok cselekvésképtelenségét.

„A pozitívnak tekinthető fejlemények mellett: az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése az Iszlám Állam elleni háborúról, az európai országok közös fellépési szándéka, a Visegrádi országok megtalált közös hangja, azonban a Kelet és Nyugat közötti szembenállásnak lehetünk ismét tanúi. A napokban hangzott el a mini-Schengen, amely már európai identitásválságnak tekinthető” – fogalmazott Vincze Loránt, és feltette a kérdés: lehet, hogy a fiatal kelet-európai demokráciák állnak szemben a nyugat-európai, régi tagállamok liberális demokráciájával?

Vincze Loránt szerint az utóbbi hetekben, hónapokban történt európai események olyan korábbi problémákat szorítottak háttérbe, mint a térség országai közötti ellentétek, a gazdasági válság, az Oroszországgal szembeni szankciók vagy a Kelet-Európából nyugatra vándorló munkavállalók kérdése. A FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára szerint a kisebbségi kérdés megoldása továbbra is háttérben marad, sok fiatal kelet-európai demokráciában még a nemzetiségi kérdést, a többség–kisebbség viszonyát nem sikerült megoldani. Az uniós szabályozások, amelyekért a FUEN is dolgozik, egyelőre nem születnek meg, a meglévő kisebbségi szabályozások egyelőre gyenge jogokat jelentenek. A térség államainak többsége nem akar kollektív jogokról vagy többség kisebbség megállapodásról beszélni – fogalmazott Vincze Loránt a V4+ ifjúsági konferencián. (közlemények)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Kolozsvár 2015